Gyógyítsd meg a lelked gyermeki elfeledett részét, azt aki több figyelmet és önfeledt szabadságot szeretne.
Olyan odafigyelő feltétlen szeretetet, amit nem kaphatott meg gyerekként, most add meg neki te magad és szeresd! Mondd addig neki, amíg el nem hiszi, hogy úgy tökéletes, ahogy van, hogy megérdemli a szeretetet, hogy szeressék.
Ha felismered és elfogadod őt, megnevezed, tiszteled létezését, érzéseit és vágyait, nem akar majd váratlanul kétségbeesetten jelezve előtörni, hogy helyet és figyelmet kaphasson végre.
Vidd oda ahol önfeledt lehet, ahová menni szeretne. Ahol mutatni akar valamit.
Engedd meg neki.
Bizony nehéz.
Ha egyedül nehéz, engedd meg, hogy segítséget kérjen.
Csendesedj. Hallgasd